Üzleti tervezés

Tervezés: az a folyamat, amely a jövő befolyásolására irányul azáltal, hogy konkrét célokat határoz meg és akcióterveket dolgoz ki a kijelölt célok elérésére.

A vállalkozások számára a tervezés fontossága, jelentősége a következő:
-    lehetővé válik, hogy jelentős részben önmaga határozza meg jövőjét
-    célt és irányt szab
-    csökkenti a környezeti bizonytalanságot
-    rámutat a források szűk keresztmetszeteire
-    lehetőséget teremt a dolgozóknak a részvételre a célkitűzések megfogalmazásában
-    segíti a koordinálást
-    lehetővé teszi az esetleges válsághelyzet kezelését.

A tervezés tehát a környezeti mozgásokhoz való aktív vagy passzív alkalmazkodás eszköze. A terv a jövőre vonatkozó döntési folyamat eredménye. Általában írásbeli dokumentum, mely számszerűen és szöveges módon tartalmazza a vállalkozás jövőre vonatkozó szándékait.

Az üzleti tervezés az a folyamat, amelynek során a vállalkozó számba veszi céljait, feladatait, eszközeit és lehetőségeit.

Az üzleti terv egy olyan 3 (max. 5) évre szóló koncepció, amely:
-    a vállalkozás környezetének és belső helyzetének reális felmérése alapján tartalmazza a vállalkozás üzleti céljait
-    bemutatja a célok elérésének tervezett módjait
-    ismerteti az igénybeveendő külső és belső erőforrásokat
-    demonstrálja felhasználásuk várható eredményeit.

Az üzleti terv feladata a vállalkozás céljai és a tényleges lehetőségei közötti összhang keresése és megteremtése, ennek módjának és tartalmi összefüggéseinek bemutatása. Az üzleti terv nem csupán prognózis, mindenekelőtt intézkedési terv.

Az üzleti tervvel szemben megfogalmazható néhány fontos követelmény:
-    hatékonyan segítse a vállalkozás vezetését
-    a vállalkozás működésének belső összefüggései és külső környezetének mélyreható ismeretén, valamint azok várható változásának elemzésén alapuljon
-    ösztönző, de elérhető célokat tűzzön maga elé
-    az elérhető célok egymással összhangban legyenek
-    a vállalkozás életének keretéül szolgáljon, elősegítse, hogy az erőfeszítések egy irányba hassanak
-    vonzerőt jelentsen befektetőknek vagy vállalkozási partnereknek
-    hitelkérelem esetén megfeleljen a pénzintézet követelményeinek.

A jól kidolgozott üzleti terv legfontosabb jellemzői:
-    reális
-    vonzó, érdeklődést keltő, közérthető
-    jövőorientált gondolkodásra kényszerít
-    igényes, átfogó
-    megszünteti az ötletszerűséget a vállalati magatartásban
-    fegyelmezettséget igényel vezetőktől és beosztott munkatársaktól egyaránt.

Az üzleti terv tartalmára és szerkezetére nincs kötelező érvényű séma. Felépítését, részletezettségét, mélységét alapvetően meghatározza, hogy milyen célból készül.

Az üzleti terv részei ( minta ):

1. Bevezető oldal:
A vállalkozás alapadatait tartalmazza ( működési forma, tulajdonosok, képviselők, pontos név, székhely címe, telephely címe, tevékenységi körök, elérhetőségek, finanszírozás módja, stb. ) A terv kezelésére vonatkozó igényt is itt kell megjelölni, pl. bizalmasan kezelendő.

2. Vezetői összefoglaló:
A „külső” olvasó ( befektető, tulajdonos, bankár, stb. ) megnyerése szempontjából a legfontosabb rész! A terv kidolgozása után kell elkészíteni. Tömören meg kell fogalmazni az üzleti terv minden egyes pontjának tartalmát és azt kell hangsúlyoznia, hogy sikeres lesz a vállalkozás. Tartalmazza az üzleti terv megírásának célját. Jövőorientált.

3. A vállalkozás leírása, bemutatása:
Ebben a részben részletesen kell jellemezni a vállalkozást. A termékek, szolgáltatások részleteit, funkcionális jellemzőit kell bemutatni.

4. Marketing terv:
Logikus formába önti a helyzetelemzést, a marketing célokat és stratégiát valamint a marketing - mix elemeit. Megfogalmazzuk, hogyan forgalmazunk, alakítjuk az árakat és a reklámozás módját.

5. Működési terv:
Az alábbiakat tartalmazza:
-    mi az általános működési koncepció
-    erőforrások bemutatása
-    telephely, gépek, berendezések, eszközök, anyagok, áruk ismertetése
-    munkaerőigény, munkaerő állomány
-    milyen minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak
-    milyen fejlesztéseket terveznek
-    központi előírások, rendeletek hatása a tevékenységre.

6. Szervezeti terv:
A szervezeti sémát, ösztönzési rendszert mutatja be. A személyzeti politikát és stratégiát is itt kell kifejteni, hangsúlyozva a kiválasztás követelményeit, a betanítás módját.

7. Pénzügyi terv:
Kimutatásokat tartalmaz: pl. mérleg, eredmény kimutatás, jövedelemterv, fedezeti pont elemzés, pénzügyi mutatók.  

8. Kockázati – készenléti terv:
Őszintén és alaposan át kell tekinteni a lehetséges kockázati forrásokat: managerek tulajdonságai, szakértelme, tapasztalatai; tulajdonosok – managerek – munkatársak érdekellentétei; vásárlói szokások, törvények, szabályok változásai. A kockázatot a vállalkozások gyenge pontjai jelentik.

9. Vezetési koncepció:
A cég hitvallását, filozófiáját és működésének célját fogalmazza meg.

10. Függelék:
Mellékletként csatolhatunk grafikonokat, táblázatokat, fotókat, az üzleti tervhez kapcsolódó illusztrációkat.