A vállalkozásokrólA vállalkozásokról
A vállalkozás fogalma, alapítása és működése:
A vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal.
„Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosító intézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai rt, az európai szövetkezet, a vízi társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe bizonyos feltételekkel.”
A vállalkozások feladata a gazdasági életben az érték előállítás, szolgáltatások nyújtása emberi szükségletek kielégítése céljából.
Ahhoz, hogy sikeres vállalkozóvá válhassunk, rendelkeznünk kell a vállalkozókra jellemző gondolkodással. A vállalkozói gondolkodás és szemlélet fejlesztése több lépésből áll, melyek a következők:
Célkitűzés, önmagunk értékének növelése
Gondolkodjunk tulajdonosi szemmel, növeljük bevételünket, csökkentsük költségeinket
Találjuk meg azt a tevékenységet, amihez a legjobban értünk
Folyamatos képzés, önképzés
Rendelkezünk reális önismerettel
• Önállóságra törekvés dolgozzon bennünk
• Ismerjük fel (üzleti) lehetőségeinket
Vállalkozóvá különféle okokból válhatunk.
A leggyakoribb okok:
• Pozitív indítékok hatására (pl. nagyszerű ötlet megvalósítása, önkipróbálás)
• Családi és munkafeladatok kombinálásának lehetőségeit kihasználva
• Megélhetési okokból (jövedelem kiegészítés)
• Kényszer hatására, a munkanélküliség megelőzése érdekében
Bármilyen okai vannak a vállalkozóvá válásnak, még a tevékenység megkezdése előtt fel kell tennünk magunknak és alaposan át kell gondolnunk néhány kérdést:
• Van-e megfelelő belső ösztönző erő bennünk?
• Nyitott vagyok-e új gondolatokra, kihívásokra?
• Meg tudok-e birkózni a sikerekkel és a kudarcokkal?
• Rendelkezem-e alapos és friss ismeretekkel a vállalkozás gazdasági feltételeiről?
• Képes vagyok-e önállóan gyors döntéseket hozni?
• Alkalmas vagyok-e team-munkára?
• Képes vagyok-e folyamatosan napi 15 órás munkavégzésre?
• Családom, a hozzám közelállók támogatják-e vállalkozással kapcsolatos terveimet, elképzeléseimet?
• Rendelkezem-e megfelelő kapcsolatteremtő képességgel, meggyőző erővel, realitásérzékkel?
• Van-e bennem elegendő kompromisszumkészség?
• Tárgyalási kultúrám megfelel-e a követelményeknek?
• Képes vagyok-e stratégiai gondolkodásra?
A kérdések nagy többségére (75 %) adott igen válasz szükséges ahhoz, hogy az állandóan változó környezetben vállalkozóként stabilak maradhassunk.
Az üzleti vállalkozásoknak ma, a XXI. század elején minden korábbinál gyorsabban változó és egyre újabb kihívásokat hordozó környezetben kell működniük. Csak azok a cégek maradhatnak fenn, amelyek gyorsan és nagyon jól tudnak alkalmazkodni, és állják a versenyt. Új szabályok jelennek meg, amelyhez új szemlélettel lehet csak alkalmazkodni. Ez a szemlélet feltételezi, hogy a vállalkozás nemcsak a saját szempontjából célszerű lépéseket teszi meg, hanem a környezete számára fontosakat is. Ez az új szemlélet arra készteti a vállalkozásokat, hogy minden környezeti szférát és azok változásait is figyelemmel kísérje.
A vállalkozás környezeti elemei lehetnek:
a. A belső környezetben találhatóak a rendelkezésre álló termelési feltételek. Ezek a rendelkezésre álló föld, tőke, pénz, munkaerő és maga a vállalkozó. Ezen elemek folyamatos, racionális kombinációjára kell törekedni a tevékenység gazdaságosságának biztosítása érdekében. A termelési tényezők között megjelenik és folyamatosan meghatározóvá válik az ötlet, mint tényező.
b. A külső környezetet a gazdasági (ökonómiai)-, természeti (ökológiai)-, és a társadalmi-szociális környezet szereplői alkotják:
o A piaci partnerek, az állam, a pénzügyi-, adó-, számviteli jogszabályok stb. Ebből a környezetből érkezik a vállalkozáshoz a legtöbb információ.
o A természeti környezet alatt a bennünket és a vállalkozásunkat körülvevő természetet, annak jelenségeit, azok vállalkozásra gyakorolt hatásait, illetve a vállalkozás természetre való befolyását értjük.
o A társadalmi-szociális környezet azt a hátteret, intézményrendszert jelenti, amelyben a vállalkozás működik.
A társadalom, mint egész és az egyes emberek igényei jelentik a kiindulópontját a vállalkozási célok meghatározásának. Egyes vállalkozási célok a szervezetből, mások a vállalkozás tulajdonosainak, vezetőinek, dolgozóinak egyéni érdekéből adódhatnak, a célok meghatározásánál valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni.
A vállalkozás céljai sokfélék lehetnek (pl. profit elérése, piaci növekedés bővülése, piaci részesedés bővülése, munkaerő megtartás, vagyon megtartás, fejlesztés, környezetvédelem stb), ezért célszerű azok között fontossági sorrendet felállítani, majd elkészíteni a célstruktúrát, a célok hierarchiájának rendszerét. Az egyes elemek tartalma, a célok hierarchiában elfoglalt helye a körülményektől függően változhat.
Tartalmi terjedelem szerint a célok lehetnek:
• Alapvető cél: pl. a fogyasztók igényeinek kielégítése nyereség elérése mellett
• Küldetés (rendeltetési cél): meg kell határozni, hogyan érhető el az alapvető cél
• Távlati, tartós célok: itt kell részletezni a küldetés megvalósításának lehetséges feladatait
• Közvetlen célok: az átfogó célokból levezetett irányítási célokat fogalmazzák meg
• Operatív célok: egy-egy konkrét akcióra vonatkozó célok
Funkcionális célok lehetnek:
• Termelési célok (termékkör meghatározása, fejlesztése)
• Pénzügyi célok (pl. fizetőképesség biztosítása)
• Marketing célok (pl. tartós versenyelőny biztosítása)
• Innovációs célok (pl. új, nagyobb érték átadása a fogyasztónak)
• Információs célok (kockázat csökkentéshez megfelelő mennyiségű és minőségű információ biztosítása)
• Humáncélok (emberi erőforrások tervszerű biztosítása a vállalkozás számára)
• Logisztikai célok (a beszerzés, termelés-ellátás, értékesítés színvonalának növelése.
A magyar társadalom a rendszerváltás óta hatalmas lépést tett a polgárosodás irányába, ami azt is jelenti, hogy az anyagi javak előállításának alapja a felhalmozott szellemi és anyagi tőkét befektető és mozgásban tartó vállalkozás.
A vállalkozás alapításához való jog Magyarországon alanyi jog, amelyet az Alkotmány is rögzít. A vállalkozás mindenképpen olyan tevékenység, amelynek célja, hogy tulajdonosa számára hozadékot termeljen.
A vállalkozás alapvető társadalmi-gazdasági funkciója ellenére mindig kockázatos tevékenység, hiszen a vállalkozónak semmilyen garanciája nincs arra, hogy tevékenysége nyereséges lesz.
A vállalkozóvá válás olyan személyiségnek javasolható, aki képes elviselni a bizonytalansággal járó feszültségeket, kiegyensúlyozott, nagy munkabírással rendelkezik, jó a kommunikációs és szervező készsége, nem riad vissza a nehézségektől, képes a folytonosan fejlődő információk és ismeretek befogadására, feldolgozására.
Emberi elvárások csoportosítása:
- szakmához tartozó: - kommunikációs képesség
- tárgyalási készség
- kapcsolatteremtő képesség
- vezetői képességek
- szervező képesség és készség
- emberi kvalitások, tulajdonságok:
- megbízhatóság
- felelősségtudat
- precizitás, pontosság
- rendszerező képesség
- igény a továbbfejlődésre és a tanulásra
- képes legyen elviselni a bizonytalansággal járó feszültségeket
- kiegyensúlyozottság
- nagy munkabírás
- nem riad vissza a nehézségektől