Magyarország

konyveleskönyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről — e törvényben rögzített szabályok szerint — folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.

bizonylati elv és a bizonylati fegyelem azt jelenti, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről mely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet — hiba esetén — előírásszerűen javítottak.

Számviteli bizonylat minden olyan,  a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) — függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától —, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.  A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
Fizetési módok: átutalás; beszedési megbízás; okmányos meghitelezés; készpénz helyettesítő eszköz ( csekk, elektronikus fizető eszköz ); készpénz.

Számla kötelező alaki és tartalmi elemei

  • sorszám,
  • kiállító neve, címe, adószáma,
  • kibocsátás kelte,
  • teljesítés időpontja, ha eltér a kiállítás dátumától
  • fizetés határideje, módja elhagyható, ha a kibocsátó azt nem kívánja külön előírni
  • vevő neve, címe,
  • vevő közösségi adószáma, ha EU-n belüli értékesítés során az áfa fizetésére kötelezett a vevő,
  • termék, szolgáltatás megnevezése, besorolási (SZJ, VTSZ) száma mennyiségi egység, mennyiség,
  • áfa %-a,
  • adó nélkül számított egységár,
  • adó nélkül számított ellenérték összesen,
  • felszámított áfa összesen,
  • számla végösszege,
  • adó alapja és a felszámított áfa a különböző adómértékek szerinti részletezésben, és összesítve,
  • különbözet szerinti adózás esetén ennek feltüntetése,
  • stornózás indokai,
  • stornó számla tartalma,
  • helyesbítő számla esetén az eredeti, a módosító tételek, és azok különbözete,
  • magyar nyelven kell kiállítani, de az adatok szerepeltethetők idegen nyelven is,
  • nem kell aláírni, lebélyegezni,
  • ha a számla kiállítója alanyi adómentességet választott, vagy tárgyi adómentes értékesítést végez, akkor a számlán köteles feltűntetni: “Mentes az adó alól”.